Karácsony másodnapján tartotta Ft. Galambos Ferenc nagyprépost, kanonok vasmiséjét, a szatmárnémeti Székesegyházban.
A tizenegy órától kezdődő szentmisén, a paptársakkal, barátokkal és hálás hívekkel megtelt Székesegyházban Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök is jelen volt. A szentmisét celebráló Ft. Galambos Ferenc prédikációjában visszatekintett életének kilencven, papságának eltelt hatvanöt évére, melyben, mint mondta, a Jóisten sok kegyelemmel árasztotta el őt.
Kiemelte azt a mozzanatot, amikor meghívást kapott a papságra. Elmondta, már gyermekkorában ragaszkodott az oltárszolgálathoz: nem akart kihagyni egy ministrálást, egy fontos alkalmat sem. Szülei gondoskodása támogatta őt az Isten felé vezető úton, plébánosa pedig már gyermekkorában kiválasztotta és segítette tanulmányai elvégzésében.
Szomorú emlékekkel tekintett vissza a háborús időkre, 1944. őszére, a Püspökség bombázására és paptársai elvesztésére. Arra az időre, amikor Scheffler János püspök Budapestre küldte négy diakónustársával. De mint mondta, a Jóisten kegyelme vezette, hogy így alakult, hiszen december 24-én felszentelték és így megszabadult a deportálástól. „Látjátok, kedves hívek, mit jelent az, amikor az ember meghallgatja Istennek az üzenetét? Isten üzent az ószövetségben prófétái által, üzent az Úr Jézuson keresztül, és üzen ma is az Ő Egyházán keresztül: Szentatyánkon, püspökeinken, a lelkipásztorokon keresztül, és nem utolsó sorban, még a gyóntatószékben is. "
Köszönetet mondott a hatvanöt évért
Galambos Ferenc atya visszatekintett a Csomaközön eltöltött időre is. Hálát adott azért a huszonöt esztendőért, amit 1968. és 1993. között, az 1800 hívével együtt élve és dolgozva, a kommunista szigortól mentes „szigeten", Csomaközön tölthetett el. Majd befejezésül hálát adott Istennek a sok kegyelemért, felajánlotta szentmiséjét, és a híveket is arra kérte, hogy ne felejtsenek el köszönetet mondani azért a sok jóért, amivel a Jóisten megajándékozza őket.
A szentmise végén Nm. Ft. Schönberger Janő átadta jókívánságait, egy a szentszék által kiállított emléklapot, megköszönte Galambos atya sokéves munkáját és arra kérte: imádkozzon a továbbiakban is a hívekért és az Egyházmegyéért.